A magyarszováti unitárius egyházközség
Készítette: Balázs Tamás, magyarszováti unitárius lelkész
- 2000 advent -
A Kolozs megyei Magyarszovát község, a Kolozsvárról Szászrégenbe vezető 16-os számú megyei műútról dél fele közelíthető meg. A Magas-Mezőseg-i település a Kis-Szamosba ömlő Gyéres patak felső folyásánál fekszik, Kolozsvártól 32 km-re. Az 1905-ig külön településként jegyzett Alsó- és Felsőszovát mára már összenőtt.
Magyarszovát jellegzetes mezőségi település sajátos hagyományaival, tanyáival, halastavaival és már inkább csak a médiákban megőrzött folklórjával.
A falu nevezetességei: a műemlék unitárius templom, a növényrezervátum, illetve a hagyományos mezőségi tánc és zene.
A falu birtokosai:
A régészek a római birodalom kori épületmaradványokat, illetve a gót lakossághoz köthető sírokat találtak a IV. század első feléből. Első eddigi ismert adat 1213-ból való, a váradi regesztumban. Eszerint lakosai a kolozsi királyi vár szolgáltatónépei voltak, a falu „Zuat" néven szerepel. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint „Zuach" István nevű papja 60 banálist fizet új pénzben. A királyi vármegyerendszer XIII. század végi felbomlása folyamataként az Agmánd nembeli Sukyak szerezték meg a birtokot. A köznemesi család a XIV. század folyamán többször is osztozkodott különböző birtokain melyek határleírásai fontos források Szovát és temploma történetét illetően. Az 1311-es osztozkodásuk határleírását egy 1348-as osztás alkalmával is felhasználják. Az okirat említi a domboldalon álló családi templomot, mely közös tulajdonban maradt ezúttal, és egy mészégető kemencét, mely Entz Géza szerint a Sukyak építkezéseinek folytonosságára utal, 1410-ben Suky János Szováton tartandó heti, Szent Mihály napján, pedig évi országos vásárra szerzett jogot a maga, a fiai és utódai kiváltságaként. Eszerint valószínű, hogy a templom patrónusa Szent Mihály lehetett, amit megerősít azon tény, is, hogy Mihály a leggyakoribb név a családban. 1418-ban, a Kostanzi zsinat alkalmával János udvari vitézzé lép elő, amikor címerét Zsigmond király kiegészíti. A heraldikai balra forduló, csillagokkal körülvett, háromágú koronából kiemelkedő farkasfőt a szájában elejtett bárányt tartó, álló, balra néző farkas képe váltja fel (a régi címer a jelenlegi Esztergomban található Suky Benedek kelyhén van). A farkas a X. sz.-ban élt nemzetségalapító, Agmánd apja, Apafarkas nevét idézheti. Entz szerint a templomot a címerbővítés alkalmával jelentősen átalakították, igen nagy valószínűséggel Suky János buzgóságából. János fiai Mátyás királysága (1458-1490) alatt is udvari emberek, akik részvettek az 1467-es erdélyi királyellenes szervezkedésben, ami miatt Mihályt Szeben főterén halálra kínozták, unokaöccsének, Lászlónak Lengyelországba kellet bujdosnia.
Az összeesküvés következménye a Sukyak birtokelkobzása lett. Egészen 1474-ig, ombozi Székely Zsigmond közbenjárására a birtokok nagy része visszakerült a Sukyak tulajdonába. A XV. század utolsó évtizedeiben a birtok megoszlik. A Somkeréki, Erdélyi, Haranglábi és Ombozi családokhoz megy át. így Szovát is részbirtokokra oszlik fel. 1526-ban a Sukyakkal rokon Ombozi Miklós 8 lovat ad a Szováton épített Szűz Mária titulusú kápolna javára. Eszerint az Omboziak a XVI. század első negyedében kápolnát is építettek Magyarszováton.
A Sukyak egyház- és
művészetpártoló tevékenysége rendkívül
jelentős. Pókakereszturon épített templomukat a gyulafehérvári
székesegyháznak ajándékozzák kegyúri joggal együtt. Visán teplomot
építenek, Suky Benedek a gyulafehérvári püspökségnek 1450 körül
mesterművű kelyhet adományozott, melyet a kolozsvári ötvösök
legbecsesebb munkájaként tartanak számon (jelenleg az Esztergomi
Keresztény Múzeum leghíresebb kelyhe - lásd 1988 évi Katolikus Naptárt).
Jelentős adományokat tettek a kolozsvári Domokos-kolostornak (1487-1499), az alsózsuki egyháznak, 1525-ben a besztercei domokosoknak, 1526-ban a magyarszováti kápolna javára. Az utolsó Suky, László, az Unitárius
Egyház nagy jótevője 1790-ben felújította a magyarszováti templomot.
A templom:
Az általam „Arpádkorinak" tartott magyarszováti unitárius templom (erre még nem áll a rendelkezésünkre okleveles bizonyíték), amint már említettem 1311-ben már készen állt (a mészégető kemence nemrég befejezett munkálatokra utal). Egy dombtetőn áll, a hajdani Felsőszovát Alsoszovát felé eső részén. Később hozzátoldott portikuszok egészítik ki, az épülettől keletre fa harangláb emelkedik. A bejáratot 1790-ben (Suky L.) épített portikusz óvja, melynek déli oromzatába egy középkori, felújított Suky címeres zárókövet falaztak. A templombelsőben sokkal nyilvánvalóbbak az újkori és a jelenkori beavatkozás nyomai, melyek közül nem egy jelentős középkori emléket tettek tönkre. Úgy a hajó, mint a szentély síkmennyezetes, de a középkori boltozatra félreérthetetlen nyomok utalnak /zárókövek, faloszlopok, bordaindítások, támpillérek/. A négy darab, felezett nyolcszög alapú faloszlop igényes faragásai ágakat, szőlőleveleket ábrázolnak, a Sukyak régi címerével. Kívülről csak a sarkokat tartják támpillérek. A keleti belső homlokzatot faoszlopokra támaszkodó, orgonakarzat foglalja el, amely eredetileg énekeskarzat lehetett. A hajómennyezetstukkóstaktusba foglalt, tükörírásba írt 1886-os évszáma és immár nosztalgikusán elhelyezett Suky címere újabb javításokra utal. A kőből faragott szószék 1790-ből való. Lépcsőjének díszes, faragott korlátja van, főpárkánya fölött fogódzógömb van. A kehelyhez hasonló szószéktalapzat nyolcszög alakú. A szószék kosár összesen öt táblájából az északit, északnyugatit és a nyugatit felíratok díszítik, az első említi az egyházközösség akkori gondnokát és lelkészét Kun Bálintot és Bakó Györgyöt. Mindegyik tábla tükrös, a délnyugati és a deli ornamentikus díszítésű. Az északi falon található emléktábla felirata /latin nyelven/ a következő: Az alsózsuki nemes család címere: Újjáépítve Suky László költségén 1790. I Kor. VIII. 6. vers: „Mindazonáltal nekünk egy Istenünk van. Az Atya, akitől van mindenség, mi is őbenne, és egy Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala."
A jelenleg a templomban található két zárókő címeres dísze Kelemen Lajos leírása alapján: az egyik Zsigmond király címerpajzsa, a másik a pápa jelét ábrázolja. Az okleveles adatok szerint a templom 1311-ben síkmennyezetes lehetett. A szakértők szerint a Piéta és az Üdvözítő falképek Anjou koriak, a XIV. század második feléből. A többi középkori freskó már Zsigmond kori. A gondosan megmunkált kőfaragványok és rajtuk oly gyakori címer datálják az átépítést és a címerújítást: 1418 /Weisz A./, a zárókő 1418 után, a többi faragvány a kiváltságok után készülhetett.
A Suky László-féle 1790-es átalakítás sajnos megbontotta a templom középkori képét, ám a Gubernium-kori/1690-1867/ Erdély középrendű nemeseinek a templomi reprezentációjából nyújt ízelítőt. Az új részek nem maradnak alul igényességükben a Suky János-féléknél. A boltozatokat elbontották, de a címeres zárókövet kegyelettel megőrizték. A karzat, a szép szószék az Unitárius Egyház patrónusa, az utolsó Suky egyház- és művészetpártolását dicséri, igényességét, bőkezűségét a szentélyben olvasható emléktáblával jelezte az utókornak. A férfiágon kihalt Suky család nőtagjai a Petrichecrch-Horváth bárói családba házasodtak be, akik örökölték a birtokon kívüli családi levéltárat is, amely ma az Erdélyi Nemzeti Múzeum tulajdonában van.
A templom freskói:
1925-ben találták meg a templom freskóit, amelyekről méltán híres anyaszentegyházunk műemlék temploma. Első leírójuk Kelemen Lajos volt. Az északi falon egy monumentális freskó-medalion volt látható /átmérője 3,5 méter/, melyet sajnos csak Kelemen Lajos leírása és Tóth István festő másolata alapján/mindkettő 1925-ből/ tanulmányozhatunk. A villanyt 1977- ben éppen a freskó közepén vezették be, ráadásul 1987-ben elhelyezkedett kályha csövét ugyancsak azon a falon fúrták ki. Ebből a freskóból, amely egyetlen magyar nyelvterületen /a hasonló szlovákiait is tönkretették/ csak két kisebb kockája maradt meg az alsó feléből. Az egyházközösség iratában is megtalálható Tóth István másolata szerint a freskó kör alakú kerete 9 regiszterre oszlik, fölöttük Jézus mandorlába foglalt alakja látható. Testének felső része valószínűleg a lebontott boltozatra is átnyúlhatott, hisz már a másolaton sem látszik. A keret 9 regiszterét az angyalok kara tölti ki. A medalion képsíkja három részre oszlik: legalól a Feltámadás jelenete volt látható, fölötte a .,szentek kara", melyet a baloldalon oszlop oszt ketté. A sorban megjelenő 29 imádkozó szent Jézus felé fordul, az oszloptól balra női szenteket ábrázolt a festő. Kelemen Lajos azonosította Assisi Szent Ferenc alakját, illetve több szent királyt, pápát, érseket, püspököt. A legelső képmezőben az üllő apostolok: Péter, Pál, András. Júdás idősebb és ifjabb Sz. Jakab alakja volt.
A templomot díszítő többi freskó nem szenvedett ennyire durva sérüléseket és újravakolásokat, ám azok állapota sem túl rózsás. A diadalív falsíkjának déli részén látszó Piéta /l,60x1,40/ megoldása egyszerre rajzos és dekoratív. Mária magas, díszes trónuson ül, halott fiát ölében tartva, fejét annak arcához szorítja. A déli fal diadalív melletti részén, közvetlen a Piéta mellett látszik a Megdicsőült Üdvözítőt ábrázoló /l,60xI,20m/, nyilván az előbbivel egy ciklusba tartozó freskórészlet, mely Jézust virágokkal díszített ruhában, jobb lábánál kehellyel ábrázolja. A sérülések ez esetben is nagyok voltak. A Magyar Állam jóvoltából 2000 májusában megtörtént a freskók „rögzítése" /a restaurálás 1. fázisa/.
Magyarszovát népoktatása, az unitárius iskola:
Unitárius keresztény
anyaszentegyházunk már a kezdettől nagy hangsúlyt fektettek a színvonalas
oktatásra, iskolák építésére és fenntartására. Feltételezhető, hogy a
Sukyak, Szovát birtokosainak támogatásával, a XVI. sz. második felében
Szováton megnyílt az iskola. Az első adat 1693-ból, a legrégebbről megmaradt
vizsgálati jegyzőkönyvből származik, amikor a mestert marasztalják /tehát
már korábban is ott kellett lennie/. A XVII. században a vallási ellentétek
az iskolában is megnyilvánultak. Ekkor még a reformátusok is unitárius
iskolába jártak, de a vallási ellentétek arra ösztökélték őket, hogy később
számbelileg és anyagilag megerősödve külön iskolát alapítsanak. A XVIII.
sz.-ban Mária Terézia és II. József elősegítik az iskoláztatást / Norma
Regia-1781, 1786/. Ebből a korszakból származik az első hivatalos adat a
szováti oktatásról: az 1794 januári vizsgálati jegyzőkönyvben Zoltán István
iskolamester panaszkodik, hogy „a leányok tanításáért kompetáló egy napi
dolgot elmulasztják... az egy kalangya búza mellett eddig járt egy kenyeret
nagyobb részint eltartják". Két év múlva 1796-ban a vizsgálat az oktatás
megfelelő szintjéről számol be. Ugyanebben az évben a református vizsgálati
törvénykönyv azt írja: „nem lévén részünkön mester, némelyek gyermekeiket az
Unit. Eccl. Mesterhez járatják, ki is a gyermekek A.B.C.-jéből a
Szentháromságot kihúzta". A következő adat Csedő István 
iskolamesterről
van 1806-ból. amikor az ő járandóságai elmaradását, a hívek, pedig a mester
mullasztásait panaszolják. 1809-ben Csedőt eltemetik.
Utána, pedig Szabó István mesterről van tudomásunk. 1814-ben a vizsgálat:
„már rég tapasztaltatott meggyengülését" állapítja meg, sőt kilátásba
helyezi
a „tiszti erővel való kényszerítését". 1819-ben ismét panasz merül fel a mester ellen, hogy „oskolát nem tart", amit ő ismét a szülők hibájaként ró fel. A mélypont 1833: „fiú járt csak három, leány egy sem". A következő ismert tanítók ifj. Molnár Miklós /1836/, Halmágyi János /1845/. Róth Ferenc /1854/.
A forradalom után sem volt túl jó a helyzet. 1869-ben ismét kölcsönös szemrehányásról szól a jegyzőkönyv. 1874-ben 34 tanköteles fiúból 24, 30 leányból 22 jár az iskolába. Az arány már jó, de a színvonal gyenge: karácsonytól húsvét nagyhetéig csak katekizmust „tanultak". 1885-ben Szováton állami népiskola állíttatott fel, így megszűnt az unitárius iskola. 1884-ből rendelkezésünkre áll a kántortanítói díjlevél:
• Minden fiú után egy mag véka jó gabona /van 30/.
• Minden fiú után fapénz 10 kr.
• 9 hold szántó, 1 hold kaszáló a réten.
• Minden gyermektől 20 kr.
• A 400 rft tanítói alap 8% kamatja.
• Éneklés temetéseken 20 kr., összesen 104 forint.
1893-ban a Szováti
Unitárius Egyházközösség szerződés mellett átadta a templommal átellenben
lévő egy holdas telket a magyar államnak 40 év használatra, azzal a
feltétellel, hogy arra egy emeletes iskolaépületet emel,
az iskolánál mindig egy kántortanításra képzett unitárius tanítót alkalmaz,
s a
magyar tanítási nyelvet fenntartja. Ez 1896-ban megvalósult, a 4 tanerőből
Kovács Elek egyszersmind kántor is volt. Az 1898-as megállapítás szerint „a
vidéki iskolák közül a vármegyében, a banffyhunyadit kivéve, egy sem
múlta felül". A háborúig 2 több mint 100 unitárius, 80 református, 50 görög
katolikus és 35 ortodox járt iskolába"/Antónya/. 1919-20-ban nem volt
oktatás. 1920-ban román nyelven megindult az állami oktatás. 1920-ban az
állam az egyházközösségnek 40000 lejt adott a szerződéses viszony
megszüntetése végett. 1921 -ben megindult a felekezeti oktatás. Az iskola
máig is híres kántortanítója Benczédi Márton, aki az oktatás mellett
méhészetre és gyümölcstermesztésre is oktatta a gyerekeket. Az ő nevéhez
kapcsolódik az iskolaszövetkezet megalakítása, a nagyenyedi „Hangya"
keretében /a diákok rajta keresztül, önellátó módon tanszereket stb.
kaptak/.
Antónya Mihály értékelése szerint a mezőségiek közül a legjobb volt. Az 1948-as iskola-államosítással az unitárius iskola beolvadt az állami iskolába minden ingó- és ingatlan vagyonával együtt.
Az egyházközség története:
Az egyházközség
alapításáról semmi adatunk nincsen, valószínű
azonban, hogy már az 1570-es évek elején létrejött. A XVI. században
bizonyára Szovát birtokosai, a Sukyak hatására lett a község unitáriussá.
A XVII. század elején minden bizonyára már eltérős gyülekezet volt itten,
amit az akkori időkből származó úrvacsorai kegyszerek is igazolnak / 1625.
1636-AZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE: 2 úrvacsorai kehely/. Az
ugyancsak egy Isten tiszteletére adományozott, 1644-ből származó
aranyozott úrvacsorai tányér felirata megemlíti az akkori lelkésznek, Váradi
Jánosnak a nevét is. Az egyházközösség XVI. századbeli történetére
vonatkozóan nincs adatunk. Antónya Mihály szerint elképzelhető, hogy a Suky
és Petrichevich családok levéltárában „az Alsó- és Felső-szováti egyházközösség múltjára
is vannak értékes adatok". Amint a bevezetőben említettem, a Suky, később a
Petrichevich-Horváth családok lelkes pártfogói voltak a Szováti Unitárius
Egyházközösségnek. Suky László az Unitárius Egyház nagy jótevője
1790-ben „renoválta a templomot saját költségén, abba szószéket, koronát,
mennyezetet készített, és a két bejárat ajtó elé két tornácot /portikuszt/
építtetett" /Antónya/. Erre azért volt szükség, mert az addig csúcsíves
templom boltívei meglazultak. A csúcsíves boltozatot
lebontották, és stakaturos mennyezettel helyettesítették, hogy a falakra nehezedő nyomást csökkentsék. Az általa készített szószék /faragott kőből/ őrzi az akkori lelkész: Bakó György, és a felsőszováti gondnok: Kun Bálint nevét. Az akkori lelkész, Bakó György szolgálata több szempontból figyelemre méltó, mert 18 évig tartó lelkészsége idején kezdődött meg „az egyházközösség dinamikus külső és belső fejlődése" /Pataky/. Az ő nevéhez fűződik az egyházközösségi anyakönyv rendszeres vezetésének megkezdése 1787-ben. Az ö lelkészsége alatt új parókiát építenek, melyet 1892-ben bontottak le, hogy ugyanabban az évben helyébe felépítsék a mai - abban az időben, és sok szempontból ma is - impozánsnak számító papilakot.
Ugyancsak az ö
lelkészsége alatt épült a kántori lakás / l899-ben leégett/.
Antónya kézirata azt is megemlíti, hogy bölöni származású volt, és 1803-ig
volt lelkész.
Sándor István idején a papilakot kibővítik.
Jelentős Ifj. Molnár Miklós szolgálata, „kinek emlékezetét kegyelettel emlegették" még Antónya idején is. 4 fia közül 3 lelkész, a negyedik, Sándor ügyvéd, az Egyház jogtanácsosa volt. A lelkész fiainak neve: Miklós, János,
Albert. Az ö lelkészsége idején volt az 1848-as forradalom és szabadságharc, melyről a következőket írta Antónya: „Akkor azonban nehéz napok következtek az egyházközösség híveire, s általában a község magyar lakosságára. Ugyanis a szomszédos oláh falvak rabló csapatai tömegesen tódultak e községbe, mindent pusztítva és rombolva, ami útjukba esett. A romboló csorda dühe első sorban is a nép vezetői ellen irányult, és az akkori pap: Molnár Miklós is csak nehezen menthette meg a maga és az övéi életét. Hihetőleg az események következtében olyan adatok és emlékek semmisültek meg, amelyeknek az egyházközség történetének megírásánál hasznát lehetne venni.". 2000-ben az Egyházközség méltó síremléket állított neki és nejének, melyet remélhetőleg 2001-ben felszentelhetünk.
Utódja. Pál Mózes 1853. május. 8-tól 1889. április. 24-ig.
„Szenvedélyes gazda", aki írni, olvasni, számolni tanította a felnőtteket. Az ő idejében indult az állami iskola 1885-ben. Rá egy évre 1886-ban közadakozásból orgonát vásároltak 200 forint értékben. Ezt az orgonát amikor 1907-ben az Országh fivérekkel új, pneumatikus orgonát építtetett, ingyen a kidei egyházközségnek adományozta. 1886-ban amint a templom mennyezetén lévő tükörírásos dátum is tanúsítja - szintén a hívek áldozatkészségéből - megjavítják és átfestik a templomot. Az 1790-ben készült deszka mennyezetet levették és helyébe tömör stakatúr mennyezetet készítenek. Ugyanakkor építették a tetőszerkezetet, első alkalommal zsindellyel fedték be a templomot. 1892. március. 28.-án halt meg Vargyason /sírját az 1999-es zsinat alkalmával megtalálták a vargyasi temetőben./
Dézsi Mihály 1889. jún. 30-tól 1903. április, l-ig kiváló lelkésze a gyülekezetnek. Kiváló szónok, a közügyek buzgó harcosa-emellett szépirodalommal is foglalkozott. Tárcacikkeket, novellákat, írt, melyeket „Víg elbeszélések" címen kiadott. Néhány vallásos tárgyú költeménye is megjelent nyomtatásban. Az ő idejében épült a mindmáig „díszes és
modern" lelkészi lakás,
l892-ben. Az 1899-ben leégett kántori lakás helyett,
még az év őszén felépítették a ma is meglévő épületet, melyet évek óta
közösségi célokra, összejövetelekre használunk. Ő készítette el a „szováti
papok" névjegyzékét, kérésére az E.M.K.E. a községnek könyvtárat
adományozott. 14 évi buzgó lelkipásztori működése után betegség miatt
ment nyugdíjba 1903-ban. Meghalt 1908. aug. 28-án.
1903. június 28-tól a homoródalmási Antónya Mihály az egyházközség lelkésze egészen 1948. október l-ig. A közel félszázados lelkészsége idején minden kedvezőtlen körülmény ellenére sikerült maradandót alkotni a buzgó hívek segítségével, akik ma is a legnagyobb tisztelettel és hálás kegyelettel emlegetik. Elég ha felidézzük, hogy erre az időszakra esett az I. és II. Világháború, a maga súlyos anyagi és emberi áldozataival, Magyarország megcsonkítása és Erdély Romániához való csatolása, Magyarszovát Dél-erdélyi fekvése /státusa/, a kommunizmus térhódítása a szovjetek segítségével. Mégis mindezek ellenére sikerült nemcsak megmaradni de maradandót is alkotni buzgó hittel és rendületlen kitartással. A teljesség igénye nélkül, íme néhány adat ebből az időszakból:
• A község, Alsószovát és Felsőszovát 1905-ben felveszi a Magyarszovát nevét.
• 1900-ban istállót és szint építenek,
• 1902-ben nyári konyhát.
• 1907-ben új orgonát építenek.
• A/. 1905-ben és 1907-ben megrepedt harangok helyett 1906-ban ill. 1907-ben újat öntenek /1916-ban a kisebb harangot hadi célra elrekvirálták/'. 1958-ban öntöttek helyette egy 237 kg.-os harangot.
• 1921-ben felépítik és az államosításig folyton működő unitárius iskolát,
• 1925-ben kerül a templom általános javításra. Ekkor kerülnek elő az eddig ismeretlen freskók. Az általános javítás mellett a falak megszilárdítására a déli és az északi falakat vaspántokkal kötötték össze, a templomot újrafedték, kívül belül újravakolták. Említésre méltó az is, hogy 1904-ben a templom déli oldalán lévő portikuszt alapjától újjáépítik, külső-belső meszelést végeznek.
Antónya Mihály 1948. október. 1-én történt nyugalomba vonulása után, 1948. december, l-től Bálint Ferenc lett a lelkész. Az ő idejében, 1958- ban újraöntötték a kisebbik, 237 kg.-os harangot. Mivel lelkiismeretes, „Jó pásztora, prófétai lelkületű, szolgáló lelkésze volt anyaszentegyházunknak" és a magyarszováti gyülekezetnek, ezért az akkori egyeduralomra törekvő kommunista hatalom sok áldott emlékű szolgatársával együtt 1959 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatta, a politikai börtönök kegyetlen és sanyarú testi-lelki kínzásainak vetette alá. Szabadulása után Kolozson végzett áldott és gyülekezetépítő szolgálatot, 1992-ben bekövetkezett haláláig.
1959 tavaszától szeptemberig Szabó Árpád, jelenlegi főpásztorunk, akkor Kolozsvár-belvárosi lelkész /püspöki titkár/ kapta a megbízást a beszolgálásra. 1959. szeptember, l-töl Andrássy György, mint helyettes segédlelkész végezte a lelkészi teendőket 1960. szeptember 15-ig.
1960. szeptember. 18-tól Pataki András Magyarszovát unitárius lelkipásztora 1992. szeptember. 7-én bekövetkezett haláláig. A több mint három évtizedre kiterjedő szolgálat egészen az 1989-es változásokig minden szempontból a fejlődés jegyében telt el.
1962-ben
megválasztották a gyülekezet lelkészének.
1966 őszén és 1967 tavaszán megtörtént a templom aláfalazása, a falak
megjavítása és a templom újraszentelése 1967. augusztus. 5-én. Sok 
utánajárás
után 1971-1972-ben a templomot zsindelyekkel újrafedték. 1973-ban a templom
körül betonkerítést készítettek, 1974-ben az énekvezéri telek korhadt
kerítését cserélik ki drótból készült kerítésre. 1976-ban a lelkészi és
harangozói telek útfelőli részén készíttetnek díszes betonkerítést.
1977-ben bekerítik a temetőket, vendégül látják a Köri Közgyűlést /azóta minden 7-es évben/.
1981-ben bevezetik a villanyt a templomba.
1982-bcn közadakozásból megjavítják az orgonái.
1987-ben
a templomot belül újravakolják és újból fogadják a Köri Közgyűlést. 1978-ban
a hívek száma 1469 - bizonnyára sokan közülük már akkor Kolozsváron éltek.
1990-ben Tóth Sándor és Dezső István Szabadi családja új bejárati ajtókat és ablakokat készíttet a két portikuszhoz.
1991-ben külföldi adományból fürdőszobát készítenek, és egy kályhát az utca melletti nagyszobába. 1991 őszén az egyházközség visszakap 4,20 ha földet a Paphegyen.
1992-ben közadakozásból zsindelyt vásárolnak, a zsindelyezésnek csak októberben kezdenek neki, mert az egyházközség lelkésze, szépemlékű Pataki András 1992. szeptember. 4-én meghal.
1993 március. 1-től az
Egyházközség egyhangú meghívása alapján engem nevezett ki Főt.
dr. Kovács Lajos püspök úr e nagy múltú, templomos és buzgó lelkületű
gyülekezet lelkipásztorának. Mind az épületek állapota, mind az Egyházközség
anyagi állapota lehangoló volt. A templom 1/4-e volt újrafedve, a lelkészi
lakáson két könyves szekrény és láda, valamint a 2 írógép mellett a
következők voltak: 1 irodai asztal, 3 rozoga táblásszék, 3 25w-os
villanyégő, 3 hamutartó, 2 pálinkás és 4 borospohár, egy kiégett vaskályha,
két használhatatlan csempe, egyetlen ajtó vagy ablak sem zárt megfelelően. A
fürdőkazán tetőtől-talpig végighasadva, a villanyhálózat több helyen
zárlatos volt./saját költségemen hegesztettem meg 1995-ben./.
Az Egyházközség pénzbeli tartozása is nagy volt: 8 hónapi fizetés a lelkész
özvegyének, elmaradt kántori: 1992-1993 márc, központi és nyugdíjpénztári
járulékok. Az áprilisban megtartott családlátogatás is tartogatott
meglepetést: 1041 lélek tulajdonképpen 837 lélek, ebből is 260 Kolozsváron
él. Mindezek ellenére hálás vagyok a gondviselő Istennek és a buzgó
magyarszováti híveknek, és szerencsésnek mondhatom magam buzgó
templomlátogatásukért, áldozatkészségükért és hithűségükért. 1993-ban a
tartozások törlesztése mellett sikerült a templom zsindelyezését befejezni,
a templomot belül újravakolni és meszelni, Pataki Andrásnak méltó síremléket
állítani, megáldani egy kétnapos lelkészi értekezlet alkalmával. 1994-ben a
nagypénteki Passiót már közösen adtuk elő. Gellért Zizi jóvoltából a
Washington állambeli Bellingham testvéregyházközösségé fogadott. A lelkészi
lakás pléhfedelét, valamint az összes egyházközségi épületet kívül-belül
festettük, meszeltük. A lelkészi lakáson elkészítettük a belső gázvezetést,
melyből a költségek 1/3-át az Egyházi Képviselő Tanácstól kapott javítási
segélyből fedeztük. Szeptember 4-én, a Református Egyházközséggel közösen
megtartottuk az I. Magyarszováti falutalálkozót, melyben a Magyar
Köztársaság Hajdú-Bihar megyéjében található testvérfalu Hajdúszovát is
képviselte magát. Itt említem meg, hogy a hajduszovátiak 1994 nyarán
megfelelő program keretében fogadták a mi iskolás gyermekeink egy csoportot,
amit mi 1995-ben viszonoztunk. 1995-ben megtörtént a vályogból épített
harangozói lakás aláfalazása, átfestett tornáccal a falak megerősítése,
külső-belső vakolása.
Megalakult a Nőszövetség, amely azóta minden télen szép és hagyományos mezőségi kézimunkát készít, elsősorban mezőségi szőttesek formájában. Ez díszíti a műemlék templomot és a bellinghalmi templomot is. Júliusban négytagú küldöttség látogatott meg minket, akiknek tiszteletére a Nőszövetség az ajándékozott kézimunkák mellett mezőségi népi szőttesekből és népviseletből „múzeum-szobát" rendezett be. Az amerikai testvérgyülekezettől kapott pénzadományból a gyűlés és a nőszövetségi terembe, valamint a lelkészi lakás középső szobájába csempekályhát rakattunk. Ugyancsak a bellinghalmiak dollár-küldeményéből javíttattuk az orgonát 1996-ban. Megtartottuk az ugyancsak nagysikerű II. Falutalálkozót, 38 család adományából új templompadokat, Bodor István-csorgó adományából új ablakokat készítettünk a templomba. Megtörtént a harangozói lakás csatornázása, a Köri Közgyűlés fogadására új léckerítést készítettünk, az épületeinket kívül, a templomot, gyűléstermet, harangozói lakást belül is újrafestettünk-meszeltünk. 1997-ben emellett a harangozói lakást új ajtókkal, ablakokkal szereltük fel, új tornácot, padlót és mennyezetpadlót készítettünk. 1998-ban a lelkészi lakás korhadt tornácát és villanyszerelését cseréltük újra. 1999-ben sor került a harangláb teljes felújítására, festésére, a papilak, harangozói lakás tornácainak, valamint a léckerítések lefestésére. Nekifogtunk a nyári konyha újjáépítésének, csempéket raktunk az irodákba.
Mi is megtartottuk a III. Magyarszováti Falutalálkozót,a millennium jegyében és elkészítettük az 1848-ban Magyarszováton szolgáló ifj.Molnár Miklós és neje síremlékét. Sütőkemencét raktunk és befedtük a főzőkonyhát. Az Anyaország jóvoltából sor került a freskók „rögzítésére"/a restaurálás I. szakasza/. Jelenleg az Egyházközség létszáma 658, ebből is a magyarszováti lakhely mellett 63 nem Magyarszováton él. Bár az 1995-2000-ben minden építő és segélyt kérő Egyházközséget támogattunk, iskolaügyben, árvízkárosultaknak, a Szent László és kárpátaljai magyarok megsegítésében Magyarszovát mindig elsőként nyújtott segítséget. Emellett három bajba jutott magyarszováti családot is megsegítettünk. Bár a Magyarszováti Unitárius Egyházközség példamutató valláserkölcsi életet él, mégis - sajnos - reá is jellemző minden erdélyi unitárius falvat sújtó elöregedés. 2000 decemberében a lélekszám 658 volt, és ebből csupán 26 iskolás - 1-8 osztály -. Sajnos 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben növendékek hiányában elmaradt a konfirmáció. 2001. januárjában vissza kaptunk 1 ha 24 ár erdőterületet és 5 ha szántót a földtörvény alapján. 2005 májusában a volt unitárius iskola épületéből 180 m2 -t.
2001-ben az Őszi Hálaadás Ünnepére egy nagyon szép körösfői faragású álló persellyel, két új paddal és egy faragott Biblia-tartóval gazdagodott templomunk. A lelkészi lakáson és az irodában új villanyszerelés, valamint külső-belső festés történt. (A konyha és 2 szoba a lelkész költségén). Folytatódott a munkálat a nyári konyha felújításánál, és új kútgárda készült. A volt kántori lakásnál nekifogtunk a külső felújításnak, új tornác és új mennyezet padló készült.
Július 6-11 között három kedves vendégünk volt Bellinghamból, az amerikai testvérgyülekezetből, akik a már megszokott pénzsegéllyel hozzá járultak építési - javítási munkálatainkhoz.
2002-ben a templomban orgonamotort szereltünk, szép úrasztali abrosszal és szószékterítővel díszítettük templomunkat. A volt kántori lakást bebútoroztuk padokkal, asztalokkal, szép csillárokkal. A potsdami német barátaink profi elektromos orgonával ajándékoztak meg bennünket. Februárban egyházközségünk szervezte a Gondnok-prezsbiteri konferenciát, amelyet megtisztelt jelenlétével főpásztorunk, dr. Szabó Árpád. Kétségtelen a legnagyobb építési -javítási munkálat az új fürdőszoba megvalósítása volt.
2003-ban folytattuk a volt kántori lakás felújítását, külső belső vakolás új villanyszerelés, a Nőszövetség számára a potsdámiak varrógépet, az egyházközségnek edényeket, fűrészgépet, szekrényeket hoztak.
Alulírott az irodai bejáratnál két gyermekemmel új szobát létesítettünk - ezennel bővítve a lelkészi lakást, és első alkalommal október első vasárnapján hagyományteremtő szándékkal megtartottuk a 80 évet betöltött híveinknek az Öregek vasárnapját. Új járdát és 150 m hosszú drótkerítést készítettünk.
2004-ben a templomi énekes könyveket csillagmintás borítóval díszítettük, több mint 80 új énekes könyvet vásároltunk, és elkészült két új búzakoszorú a templomban.
2005 a bajba jutott embertársaink megsegítése jegyében telt el. Nagy pénzösszeget küldtünk az ázsiai szökőár áldozatainak megsegítésére, a bánsági árvízkárosultaknak, és a Nagyenyedi Unitárius Egyházközségnek. Emellett a Nyikó menti árvízkárosultaknak 20 tonna gabonát vittünk.
Megtörtént ugyanakkor a templom belső meszelése, új téli hidegben megfelelő meleget sugárzó nagy kályhát, a székpadokra párnát tettünk a templomban.
A konfirmáció alkalmával hagyományteremtő szándékkal konfirmációi megemlékezést tartottunk az 50, 25, 20 éve konfirmáltak számára.
Július 31-én tartottuk a IV. magyarszováti unitárius találkozót, mely alkalommal megható ünnepség keretében felavattuk a Magyarszováton elhunyt második világháborús hősök síremlékét.
Új disznóolt készítettünk, a bellinghamiak ajándékából CD lejátszót vásároltunk az ifjúsági egyletnek. Idejében beadtam az igényt 34 ha földterület visszaszolgáltatására, a volt unitárius iskola épületéből még vissza nem adott 80 nm-re, valamint a még vissza nem szolgáltatott 0, 26 ha beépített belterületre, amelyre a magyarszováti polgármesteri hivatal épült, valamint a fogyasztási szövetkezet használ.
2006 januárjától új gondnoka van egyházközségünknek Bodor István személyében. A keblitanács néhány tagja, a gazdasági bizottság túlnyomó többsége alulírott lelkésznél fiatalabb.
A tavaszi munkálatok előtt sikerült az évek óta halogatott kántori lakás tetőzetét újra cserélni, és újra fedni, csatornával felszerelni. Remélhetőleg Őszi Hálaadás Ünnepére a templom zsindelyfedelének szigetelése is elkészül.
Lélekszámunk jelenleg 496, sajnos többségében idős, beteg ember. De töretlen hittel és Isten iránti bizalommal vasárnapról vasárnapra, ünnepnapról ünnepnapra buzgó lélekkel látogatják a több mint 700 éves Isten házát.
Sajnos az idén is növendékek hiányában konfirmáció nem volt. De a jövőben konfirmáló ifjak megható műsora kátéismerete, és az 50. 25. és 20 éve konfirmáltak megemlékezése maradandó élményt nyújtottak.
Ebben az évben is megszervezzük az Öregek vasárnapját, és ha jövőre is az Úr akarja, és élünk, egyházközségünkben lesz a Kolozs-Tordai Egyházkör Köri Közgyűlése.
Magyarszovát, 2006. augusztus 20.
Atyafiságos tisztelettel: Balázs Tamás, lelkész